PRESStige

Friday, Mar 12th

Last update:07:30:07 PM GMT

You are here: Aktuális Egyéb Cserediákok, csereprogramok - világot látni és megismerni

Cserediákok, csereprogramok - világot látni és megismerni

ksabeanie
A nyitrai Közép-európai Tanulmányok Kara hallgatóinak minden évben számos lehetősége nyílik arra, hogy akár több félévet is külföldön tanuljanak. Két diáktársunk most megosztja velünk tapasztalataikat, amelyeket a részképzésen, illetve annak előkészítése során szereztek.


Radi Ingrid a KETK abszolvense, 2009-ben diplomázott. Tanulmányait  jelenleg  már a KFE  Bölcsészettudományi Karának filozófia szakos hallgatójaként folytatja, továbbá ugyanott posztgraduális tanulmányokat is folytat. Most az Eötvös Loránd Tudományegyetemen készül eltölteni egy félévet a Ceepus Freemover program keretében.
A Freemover pályázati rendszerben a Ceepuson keresztül olyan egyetemen is lehet tanulni, amelynek esetleg nincs  egyezménye a kiküldő egyetemmel, illetve karral.
A Ceepus Freemover hisz az önmagát mindig igazoló mondásban, mely szerint a dolgok akkor vannak igazán jól elintézve, ha azt az ember maga intézi. És ezt most szó szerint kell érteni. Ugyanis mindent a hallgatónak kell megszervezni. Persze, más program is követi bizonyos fokig ezt a példát, de Freemoverként a kollégium megszerzése is a diák dolga. Az ösztöndíj mértéke viszont megfelelő, vagyis átlagosan annyi, amennyit más programok is juttatnak.

Ami a külföldi egyetemen folytatott tevékenységet illeti, a szokásosak a követelmények. Mivel viszont a hallgató Freemover, így: ”Ezt Önnek kell egyeztetni a saját egyetemével, mi rugalmasak vagyunk...“ írja a Ceepus. A küldő intézmény szempontjából az a fontos, hogy az intézmény által előírt vizsgák legyenek letéve,  ha a fogadó intézményben megtalálható az ekvivalens tantárgy, és a hallgató azt teljesíti, a küldő intézmény teljesítettként  elismeri. Természetesen igazolni kell az elvégzett tanulmányokat. Ez azonban nem akadályoz meg senkit abban, hogy aktív diákéletet éljen.


A formanyomtatványok kitöltésénél problémák is adódhatnak. Ezzel Ingrid is szembesült, de a megoldást mindig meg lehet találni:

„Negatív tapasztalatként éltem meg, mikor azt kellett hallanom a valószínűleg legkompetensebb személytől (a szlovákiai CEEPUS központtól): 'Neviem'. Persze, a kissé káoszos hölgy azonnal felhívja a figyelmemet a leglényegesebb tényre, hogy csak egyszer próbálkozhatok meg a dokumentumok on-line (!) postázásával. Ha pedig utólag kiderül, hogy valami nem stimmel, vagy hiányzik, pech. Az elküldött profil elméletileg lezárt és aláírt szerződésnek felel meg. Szerencsém volt, hogy a barátnőm már sikeresen részt vett az említett pályázaton, és jó tanácsokkal látott el. Most pedig örülhetek, hogy inkább rá hallgattam, mintsem a hivatalos képviseletre.”

Minden on-line módon történik. Ki kell a hivatalos pdf dokumentumokat nyomtatni, majd azokat ki kell tölteni, s végül azok a papíralapú dokumentumokat szkennelni kell, és on-line elküldeni. Vagyis a nyomtató és a szkenner az egész procedúra befejeztével közeli barátoddá válik.  Beismerem, nem vagyok technikai zseni, de hidd el – mint az én esetemben is –, mindig akad valaki, aki többet tud nálad, és aki számára semmi sem lehetetlen. Most már csak egy feladatom van: meg kell élni!”

Az ERASMUS nemzetközi cserediák programmal a világ különböző országaiba lehet eljutni, ugyanakkor a magyar szakos hallgatók elsősorban Magyarország nagy egyetemeit veszik célba. Ha valaki úgy dönt, hogy az Erasmust választja, már legalább egy évvel előtte nézelődnie kell, illetve kérvényt is be kell adnia. Informálódnia kell az iránt, hogy konkrétan mely ország mely egyetemével van kapcsolatban az ő intézménye, és hogy hány ember kaphat az adott helyre ösztöndíjat.

A kiküldő egyetemen összeül egy bizottság, és értesíti a pályázó diákot a döntésről. Az adminisztráció során többek között ki kell tölteni egy nyomtatványt az eddigi tantárgyak nevével, kódjával, valamint kell feltüntetni, hogy milyen értékelést sikerült szerezni. Tehát, ha az ember például egy negyedéves hallgató, akkor az 1. évfolyamtól kezdve minden abszolvált tantárgyat le kell fordítania angolra. Ha Magyarország a célállomás, akkor mindez elég magyarul. Szükséges még motivációs levél, illetve még egyéb más dokumentumok is.

Az Erasmus csereprogrammal Zsuzsa, a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Karának negyedéves magyar nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom szakos hallgatója a Szegedi Tudományegyetemen tölthetett el egy félévet.

A külföldi félév alatt online kell felvenni a befogadó egyetemen meghirdetett tantárgyakat. A Szegedi Tudományegyetemen a nem magyar nemzetiségűeknek a „magyar nyelv-alapoktól” vagy a ”Magyarország, illetve Szeged története” és hasonló tárgyakat kellett felvennie. A tantárgyakat az alapján kell összeválogatni, hogy éppen abban a szemeszterben mit tartalmaz az otthoni tanulmányi program. Ha van olyan tantárgy a befogadó egyetemen (az a lényeg, hogy a tézissor egyezzen, nem a tantárgy neve!), akkor jelezni kell a hazai tanárnak, hogy sikerült felvenni a tantárgyat. Ha igazolva látja az otthoni tanár, hogy a kurzusok ekvivalensek, akkor el kell fogadnia a külföldi krediteket. Ha nincs ilyen tantárgy, akkor fel kell venni a kapcsolatot küldő intézmény oktatóival és a csoporttársakkal, hogy majd az adott szemeszterben kötelező vizsgákat le tudja tenni.

„Ez is jól működik! A lényeg, hogy tudjanak rólad a saját tanáraid!” - mondta Zsuzsa.

Az ERASMUS hallgatók a fogadó ország vendégei, mindenben próbálnak a külföldi fiatalok kedvében járni. Segítenek mindenkinek megfelelő albérletet is szerezni, mert ugyan van olyan, hogy automatikusan kollégiumban helyezik el az embereket, de Szegeden nem. A félév kezdete előtt általában orientációs hét van az Erasmus hallgatók számára, ahol mindenféle adminisztratív dolgot segítenek elintézni (diákigazolványt, hogy a tömegközlekedést díjmentesen használhassák, megmutatják a könyvtárat stb.). Ez alatt a hét alatt hallgatók megismerhetik egymást:

„Szegedre kb. 70 új Erasmus diák érkezett az EU különböző országaiból és a még ott ragadt téli szemeszteres hallgatókkal is találkoztunk. Szegeden különösen sokat foglalkoztak az ERASMUS diákok szórakoztatásával. Minden eseményről értesítettek a közös fórumon, minden héten nemzetközi buli volt, ahol minden nemzet bemutathatta nemzeti ételét, italát és szokásait. Aki angolul akar csevegni, annak remek lehetőség az Erasmus!”

A részképzés során ösztöndíj jár, ennek összegét évről évre nemzetközi egyezmények alapján állapítják meg. A támogatás mértéke persze attól is függ, hogy melyik országba megy a hallgató, illetve némely esetben utófinanszírozás is lehetséges.

Nemcsak a tanulás, de a barátságok is fontosak:

„Igazán jó barátokra tettem szert, és a mai napig tartom velük a kapcsolatot. Karácsony előtt például nyolcan jöttünk össze Szegeden különböző országokból, és újra bejártuk az összes emlékezetes helyet, ahol annak idején találkozgattunk.”

A hazatérés sem okozott különösebb bonyodalmakat:
„Igazolnom kellett a tanáraimnak, hogy levizsgáztam az adott tantárgyból: minden tantárgyról volt egy külön adatlap a tantárgy címével, a tanár nevével és aláírásával, az értékeléssel és a dátummal.”
Ezt a külföldi koordinátornak is le kellett adni, ő pedig rögzítette a befogadó intézet elektronikus rendszerébe, valamint továbbította a kiküldő egyetem Erasmus koordinátornak.

A külföldön eltöltött idő értékeit Zsuzsa így foglalta össze: 
„Ami a Szegeden eltöltött félévet illeti – gondolom mondanom sem kell –, hogy nagyon sok tapasztalattal és felejthetetlen élményekkel gazdagodik az ember!”

(pt)
Hozzászólások (0)Add Comment

Szólj hozzá Te is!
smaller | bigger

busy