A bronxi születésű fura fickó, Kubrick minden kétséget kizáróan az elmúlt évtizedek egyik meghatározó filmes egyénisége. Élmény az alkotás, melyet az ő nevéhez írhatunk, amely nem csupán a merőben új hangvételű filmes megoldásokban mutatkozik meg, hanem abban is, hogy témái leginkább jeles irodalmi művek filmre adaptált változataiból kerültek ki. Pályafutására leginkább jellemzőek az újító technikai megoldások, valamint az eredeti történetmesélés és szellemesség. Filmezéssel az 1950-es évek elején kezdett foglalkozni.
Kezdetben amatőr dokumentumfilmeket készített, olyanokat, mint például a Day of the Flight, Flying Padre. Ezen alkotásokat, melyeket egy amatőr kamerával maga fényképezett, vágott és rendezett, a szakma még egészen figyelmen kívül hagyta. 1953-ban, még mindig szinte félig amatőr módon, elkészítette első nagyjátékfilmjét Fear and Desire címmel. Az áttörést negyedik filmje, az 1957-es Dicsőség ösvényei (Paths of Glory)jelentette Kubrick számára. 1960-ban Kirk Douglas főszereplésével készítette egyetlen "hollywoodi" filmjét, az ókori rabszolgalázadásról szóló Spartacust. Mivel Kubrick csupán "beugrott" a magas költségvetésű hollywoodi eposz rendezői széke mögé, se a forgatókönyvbe, se a film stílusába nem volt beleszólása. Ezután Angliába utazott 1962-ben, és itt forgatta le Vladimir Nabokov híres-hírhedt regényének nagy port kavaró filmjét, a Lolitát. A filmesnek e rendezés során olyannyira megtetszett a helyi filmkészítési módszer, továbbá az, hogy társproducerként saját kezet kap filmjei elkészítésében, hogy úgy döntött, ebben az országban telepszik le és dolgozik tovább. Ezt követően kisebb-nagyobb szünetekkel ontja magából a kultuszfilmeket, mint például a Mechanikus narancs, a Ragyogás, az Apokalipszis most és a Tágra zárt szemek, ami az utolsó is egyben. A Mechanikus narancsot Anthony Burgess regényéből (Gépnarancs) adaptálta, mely a jövőben, egy antiutópisztikus Angliában játszódik, bemutatván a viselkedéskontroll "bűn kiölő" terápiájának kétes hatásait.
A film kendőzetlen brutalitása és a szexualitása miatt hamar megszülte megérdemelt botrányait. Kubrick saját maga vonta vissza a forgalmazásból, így egészen haláláig nem lehetett moziban látni. A Ragyogás, melyet Stephen King horror bestselleréből készített, ismételten sikert szült, és kisvártatva kultikussá nőtte ki magát. Köszönhető a mesteri feszültségteremtő, már-már idegtépő képességének, illetve Jack Nicholson brillírozásának. Maga King elégedetlen volt a végső alkotással, szerinte Kubrick túlságosan eltért az irodalmi alapanyagtól. De a film sikerén ez mit sem csorbít. Utolsó rendezésének premierjét már sajnos nem érhette meg, 1999. március 7-i szívrohama következtében hunyt el Angliában. A hozzá hasonló alkotók életét nehéz, sőt teljességgel lehetetlen valami okos, mélyreható pár mondattal összegezni. Nem is próbálkozom, minek is, inkább mindenkit, aki ezt végigolvasta, a moziba küldöm meggyőződni.
RSS-csatorna hozzászólásai
